Nem is bírtam magammal, a borús, de nem hideg időben kimentem, és ismét szöszöltem kicsit odakint. Ma az egyik loncon volt a sor. Mint mindíg most is radikálisan visszavágtam. Nem lesz baja, sőt...
Tavaly ilyenből......
.....ilyen lett
Nagyon szeretem a loncot, több okból is!
- Hihetetlen gyorsan nő!
- Szinte egész évben hozza finom, édes illatú virágait -tömegesen.
- Nagyon jól takar, és teljesen igénytelen.
Most, hogy a nagy, hosszú ágakat lemetszettem, sok kis hajtás került elő. Már szép zöldek, és elég nagyok.
Előző bejegyzésemben emítettem, hogy a kínai kenderpálma magoncaim milyen szépen átvészelték a telet. Le is fotóztam ma őket! Azt hiszem sikerült jól eltalálnom a helyüket. Északi oldalról fal védi őket, és a tető megakadályozza, hogy víz érje a szívleveleket. Nem kiabálom el, de ha mind a 3 ilyen szép marad, akkor 5-6 év múlva a melléképületünk előtt egy szép kis pálmacsoport fog díszelegni az évelők között. Szép hátteret nyújtva a kerti tónak. Itt az egyik kicsike, na jó, talán kicsit túloztam multkor, -nem teljesen sértetlen, de ez semmi a tél nagyságához képest!
Ma egy újabb meglepetés fogadott. Az előkertbe, -amit nemrég rendberaktam- egy kismadarat pillantottam meg az ablakon keresztül. Elsőre azt hittem falevél, el is jöttem az ablaktól, de aztán mégis visszanéztem. Alíg hittem a szemenek. Egy picurka kis ÖKÖRSZEM ugrált vidáman, és keresgélt az árnyékos, mohás területen. Gyorsan felkaptam a gépemet, és próbáltam fotózni. Hát.... a képek minősége szinte nulla, -ablakon és szúnyoghálón keresztül kellett ellőnöm gyorsan pár fotót. Azért nem kivehetetlen a kismadár. :) 6-8 képet készítettem, majd eljöttem az ablakból hadd falatozzon tovább nyugodtan!