2012. ápr. 19.

Jó és kevésbé jó dolgok....

 Folyamatosan nőnek a virágok a kertben. Végre vannak színek. A füvünk, ahol van!!, egész szép, dús, és méregzöld. Már harmadjára kellet lenyírjam mert olyan ütemben nő. Főleg a növények körül, ahol neki is bőven jut a marhatrágyából. A rózsaágyásban a főszerep most a háttérbe növő nárciszoké.




Meghoztam a döntést, miszerint idén mégsem nyúlok a tóparthoz.


A kis barkafűz is szépen hajt, pedíg erősen visszametszettem...

 

Valamelyik nap egyik délutánján az egyik kutya kezelésbe vette a melléképület előtt virágágyást. Szépen feltépkedett még pár szálat az amúgy gyönyörű ágyásszegélyből, és szépen kikapart egy csomó földet is!
 


Egy remek és igényes megoldást találtam ki, hogy 1.-locsoláskor se folyjon el a föld és a víz, 2.- ők se tudjanak többet ott kaparni. Íme a mű, átmenetileg ez marad. Jobban mondva jövő tavaszig. Erről később....


A múltkor a tóparton maradt növények átültetéséről írtam,  ezeket ma megejtettem, ők is bekerültek ebbe az ágyásba. A varjúháj a sarokba ment a bejáró felé.


Ez a kis bokor lett a központi növény, mivel a kis pálma télen kifagyott, ezért ez veszi át itt a főszerepet. Mellé került az 5 jácint, amiből most csak 3 látszik.
Nagyon szép az almafánk! Rengeteg virág van rajta, illetve most fog nyílni...






A szilvafánk is csúcson van...



Látni mindkét fa tövén egy kék sávot. Ez egy hangyacsapda. Rengeteg hangya mászkál a fákon, és azt halottam, hogy a tetveket tulajdonképpen a hangyák viszik fel a fákra, ahol azok szívogatnak, és a hangyák védik őket, cserébe kapnak tőlük mészharmatot, ami tulajdonképpen  tetű-kaki, csak édes és ezt szeretik a hangyák. Nagyon egyszerű, egy szigetelő szalagot tekertem a törzsre, csak a ragadós részével kifelé. Ebbe beragadnak a hangyák, és nem tudnak felmászni a törzsre. Nagyon érdekes, mert ma mikor megnéztem, a ragasztóig másztak fel a hangyák, és azok aki a ragasztócsíkon felül maradtak  eltűntek. Arra gondoltam, lehet leestek, vagy leugrottak? Létezhet??


Az előkertben nagyon szépek a virágaim.  Minden nagyon szépen nő. A hortenziáim végre teljes biztonságban vannak. Mindkettő nagyon erősen hajt. Az egyik kicsit sárgább,  azt hiszem a gömbhortenzia, de majd egy kis wuxállal kezelésbe veszem.


Az előkertben még nem nyírtam idén füvet, az ibolyák miatt, -ez látszik a tűzesős képen.  Egy, -mert még virágoznak, kettő, -mert az elnyílt virágok helyén ugye magok érnek majd be, és így majd lesz utánpótlás.
 

A hortenziáktól jobbra vannak a rózsaszín kúpvirágok, és a rudbeckiák. Előbbinek rengeteg magját szórtam szét, és ezek most mind kikeltek. Már egész nagyok a  csíranövénykék. Még 1 hónapig nevelem őket itt, aztán átültetem őket a kert más pontjaira.


 

A sarokban nagyon erősen terjeszkedik a sásliliom.  Ez csak a sima, hagyományos narancssárga fajta. Amik  az ágyásszegélyen kívül nőttek őket felásom, és visszaadom nagyinak, mert neki teljesen eltűnt a kertjéből. Szerencsétlen virágra ráépítkeztek. :(
Van valami magas évelőm, talán valamilyen napraforgóféle lehet, ő is tőle van, és ez is eltűnt, ebből is adok vissza naki. Ő is nagyon belejött a terjeszkedésbe, az árnyékliliomot egész jól takarja, ám az sem tétlenkedett, idén  elég sok új hajtást hozott, ráadásul egész erőseket.


 

Az előkertben ki kell bővítenem az ágyásokat. Van még pár olyan növény, amit muszáj vagyok beköltöztetni ebbe a rezervátumba a kutyák elől.  Pl a páfrányokat. Illetve már 2 tő árnyékliliomot be is hoztam ide, a kék árnyékliliomok elé, -épp hogy kivehető a képen az egyik tő.



A teraszunkra kitettem a bougeanvilleát. Új futórácsot kapott, mert kinőtte a régit. Most elég gyérnek tűnik,- szó se róla az is, -de most, hogy jövőhéttől újra beköszönt a nyár pikk-pakk kizöldül teljesen, és ha szerencsém lesz akkor eláraszt a virágaival. Nagyon ígéretes, hogy minden ledobott levél hónaljában, egész alul is már ott vannak a következő levélkék.



Újra betelepültem az fáskamrába / üvegházamba. Ismét van ültetőasztalom, csakhogy most van hozzá polcom is, ezen lesznek idén a szobanövények. Az ok itt is később...
A kis magoncok egy részét már kitelepítettem, a hideg idő ellenére is, -jól bírják.


százszorszép palánták
Szépen hajt hátul  a magról kelt kis fám. Remélem, hogy ez egy szilfa, szerintetek?A leveli aprók. Volt egy bonszaiom, az is ilyen levelű volt,  én voltam a buta, mert minden télen kint hagytam, hisz a sövény alatt találtam, de  annyira szépen nőtt a törzse, kiáltott érte, hogy felvegyem. Aztán egy télen jót akartam és bent teleltettem ki,  meg is halt....


A palán visszavágott lonc élvezi, hogy megszabadult a sok elhalt ágtól,  nem szabad kihagynom egy évet sem a visszavágásával. Szép.A jobb oldala viszont nem olyan sűrű, mint a képen, arra gondoltam azt a részét levágom róla, még alszok rá párat...


És akkor a feketeleves.
Úgy döntöttem idén nem vesztegetem az időmet és pénzemet a kertre feleslegesen. Két kutya mellett már sosem lesz a kert az,- ami volt, erről már tettem is említést. Idén kihúzzuk  így, ahogy vagyunk,  muskátli nélkül, fű nélkül, szép sövény nélkül, új ágyásszegély nélkül,tópartrendezés nélkül, virágtartó kirakás nélkül, a szobanövények a fáskamrába lesznek, nem a melléképület előtt. Azzal gazdálkodom ami van. Az ok, a kutyák, -kiknek minden rosszalkodása megbocsájtható -rombolnak, akarva, de leginkább akaratlanul. (gondolok itt arra, hogy lepisilnek ezt-azt, és a futásukkal kirúgják a füvet  fő szaladási útvonalon. Még nem tudom, hogy oldom meg jövőre, hogy a fű életre keljen ezeken a helyeken, mert bezárni őket nem fogom, de mindenképp újra kell vetni.  Itt látni, hogy a lepisilt növények körül kiégett, és el is tűnt a fű. (Egyébként ezt a két fű csonkot még idén ki fogom innen szedi, és kidobni, csak idő kell hozzá, meg azon töröm a fejem, hogy ha kiszedem a frissen felszedett növény helyére honnan szedek földet, és a másik, mivel tudom elzárni, mert az ilyen friss helyek a leghívogatóbb kaparóhelyek!) Persze ha nyerünk a lottón, akkor nincs gond, mert az egészet letérköveztetnénk. :)

És itt vannak a csapások, ahol szaladnak!
Sajnos ez a rész északi fekvésű nehezebben szárad meg, könyebb is kirúgni a füvet, mint pl a kert olyan részén ami napon van.


A hátul a kertben, ahol senki sem látja!!! -gyönyörű üde zöld, erős a fű, na jó 1-1 folt itt is van.

A sövénytől is megválunk. Balra látni, hogy ahova felugranak a "jószágok" nem hajtott ki. Egyik szemem sír, a másik nevet. Szerettem is meg nem is. Itt egy teljesen normális kerítés lesz,  zárható! kapuval. Olyat szeretnék, aminek az alja zártabb, de a teteje szellősebb, de mindenképp árnyékot kell adni, mert a sövény mögött lett kialakítva a hosta ágyásom, ja és egy kis átjárót mindenképp szeretnék bele Maci cicának :).


Bízom benne, hogy jövőre már - még mindig nagyon két fiatal- de érettebb kutyával túl leszünk a gondokon, és a kert kicsit jobban fog hasonlítani régi önmagára. Ha nem, akkor sem vágunk eret, mert annyi szeretetet adnak, hogy nem számít, hogy van-e angol pázsit van nincs.... :)

Tanulság: Ha egyszer saját kertes házam lesz, úgy kell kialakítanom a tereket, hogy lesz egy rész a kutyáknak, és egy nekem.... :):):):):):

2012. ápr. 5.

Új szabadnap- új munkával teli nap...

Nem tudom mikor lesz az, hogy a szabadnapomon hátradőlhetek a hintaágyban, és csak élvezem a látványt. Egyenlőre még mindig  akad mit tenni a kertben.
Ma lenyírtam a füvet! Na nem mintha már mindenhol akkora lett volna, de muszáj volt. Talán nem kell bemutatnom a kutyáimat, - agarak méghozzá afgánok, ők  nagyon kényesek a szőrükre, és tudjátok ki az aki még náluk is kényesebb erre a témára? Hát persze a gazdájuk! :) Nem győzöm a selymes, hosszú bundájukból szedegetni az elhalt fűszálakat, kis gallyakat, stb.... Ezért ma arra  jutottam, hogy ahelyett, hogy összegereblyézek megint,- századjára- átmegyek a füvön a fűnyíróval. Volt már a kertben pár hely, ahol egyébként tényleg nagy volt már de nem ez volt a jellemző. Kétszer kellett kiürítenem a fűgyűjtőt. Mindkétszer teljesen megtelt  száraz fűvel, szinte fellélegzett a "gyep", és nem tudom, de sokkal zöldebbnek is látom. Két hét elteltével ennyit változott a kert.
Március 17.

Április 5.
A képeken látszik, hogy a banán nádfonat kerítését lecseréltem a télen is használt régi medence acélfalára. Ennek csak annyi az oka, hogy ezt a kiskutya nem tudja szétrágni. Aztán ma egy teljesen új tulajdonságára is felfigyeltem. Fantasztikus volt ma az idő, 21 fok árnyékban!!!!! A banánt meglocsoltam, és amikor beemeltem a kannát meglepetten tapasztaltam, hogy ott bent még ennél is melegebb van. Megrekedt a meleg, a szinte forró acélváztól pedig nagyon jó kis mikroklíma alakult ki,  nem is csoda, hogy milyen szépen hajt a basjoo.




Végre igazi tavasz van . A környéken mindenütt virágoznak a fák, a tavaszi hagymások, és az ibolyák.
Kilátás a teraszról, a kép nem annyira adja vissza az eredeti látványt...

Vérszilva
Vérszilva II
Nórabóra az egyik szomszédnál, a környéken rengeteg helyre ültettek, vagy csak odakerült a madarak által. Nagyon látványos ilyenkor tavasszal...
A rózsaágyásban is szépen hajtanak a nárciszaim, s a rózsáim is.  Az Edent  kicsit vissza kellett metszenem, mostanra lehetett látni, hogy meddig fagyott vissza télen. Ja igen, a szuperül megnagyobbított obeliszkem..... Kiskutyám újabb remekműve, hogy az egyik szárat középtájt elrágta, és kicibálta. Így szét is bomlott a remekmű. Nem teszek vissza negyedik szárat, mert már nincsenek meg a levágott szárak. Felvágva száradnak zsákba rakva a padláson, várják, hogy télen begyújtsunk vele... azért össze fogom kötni a tetején ismét.



A tettes következik, egy másik áldozatával. A pálma két alsóbb levelét is megrágta, amit le is kellett metszenem, de ez esetben volt asszisztenciája is, de a  másik tettes épp napozott a kép készítésekor...

Ki kell vágnom az előkertet elválasztó sövényt a kutya miatt. Azinak van egy olyan szokása, amiről nem tudom leszoktatni. Ha elmegy itt egy kutya, vagy a postás, akkor rátámaszkodik a sövényre, Már tavaly is nagyon csúnya volt, amikor még zöld volt, de most, leverte róla az összes télen elhalt levelet. A baj az, hogy a kis rügyeket is, ezért nem fog kihajtani azon a részen ahol mindig "rátámaszkodik". Egy a sövénynél magasabb kapuval rendelkező kerítést kell ide felhúznunk még valamikor lehetőleg az idén, magasabb kell legyen mint most a sövény, mert mint látható egy nagyon igényes megoldással még ezt is  meg kellett magasítani, mert Azi helyből ugorja a kb. 120 centit ...

Ha már előkert.. előző beszámolómban említettem az ibolyákat. Ma, hogy végre volt időm körbejárni a "birtokot" örömmel tapasztaltam, hogy a szél (vagy én  amikor ősszel megszedtem a magjait és szétszórtam ) de az előkertben széthordta a rózsaszín magjait. 13 új tövet számoltam a fűben összevissza. Nagyon örülök neki, viszont a halványlilám még csak levelet hoz, remélem ő is hamarosan elönt virágaival, mert tavaly rengeteg virág volt rajta. Végre tudok adnia rózsaszínből nagymamáimnak is.


Még mindig nagy faladatok előtt állunk. Amint levirágzott az egyébként nagyon gyéren virágzó aranyfa, és megvesszük a kis kerítést ami majd megakadályozza a bejutást a bokor tövéhez, akkor az egészet vissza fogom vágni 20-30 cm-re a földtől. Az ágai elöregedtek, ez a mostani virágzás már nem az igazi, és az alja is elég kopasz, ezért megfiatalítom. Most majd megint várnom kell 1-2 évet, amíg újra ilyen szép nagy lesz.
A másik dolog az a tópart átrendezése lesz, de erre még mindig várni kell minimum 1 hónapot, addig is marad azon növények átültetése, amik most rossz helyen vannak a parton.
A két japánfű között van egy varjúháj, 3 jácinthagyma, és 1 kis bokor, aminek nem ugrik most be a neve, valamint  snidling a kezdetekből. Őket be fogom ültetni a melléképület előtti kis ágyásba, úgyis sok a szabad hely. De csak miután elkészülök az ágyásszegély felújításával.  Szintén ide költöztetem majd  az egykori cseresznyefa helyéről a nárciszok felét, azt a helyet pedig befüvesítem.