Május eleje

Nem lesz ebből rendszer,-ígérem, de valahogy mindig úgy jön ki a lépés, hogy a hónapok bizonyos időszakaiban jelentkezem újra. Ott hagytam abba 2 hete, hogy még nagyon sok mesélni valóm van!  Hát akkor gondolhatjátok, mennyi minden történt azóta. Kezdem a szokásos mutatni valómmal! A lonc észre sem vette, hogy kora tavasszal visszametszettem, majdnem pont úgy néz ki, mint ősszel.

Mint látszik a banán körül még mindig ott a takarás. Csak akkor bontom el, ha találok valami jó megoldást arra, hogy Aziz ne tudjon odamenni lepisilni.  Két hét alatt annyit nőtt, mint az elmúlt 2 hónap alatt összesen! Nagyon beindult, ha minden jól megy akkor idén hatalmas lesz, talán eléri a 2-3 métert is! Csak víz és tápanyag kérdése, de ezeket mind-mind bőven meg fogja kapni!

Jaj olyan büszke vagyok magamra. Berendeztem a fáskamrában egy kis kertész-sarkot. Most, hogy már van ültetőasztalom nem a földön kell négykézláb átültetni a növényeimet. Sőt, végre volt helyem  magról nevelni egynyáriakat, és évelőket. Igaz kicsit késtem a magvetéssel néhány növény esetében, de nem baj, ha csak augusztusban kezdenek virágozni.Az akvárium alatt fás dugványról próbálok szaporítani japánbirset!

A bal felső sarokban tejfölös poharakban, illetve mellett kis ültetőcserepekben a ma frissen kipikírozott Zinniák vannak.

A barna tálcán, amin nincs üveg, abban egynyári mályvarózsák  ('Balaton' fajtacsoport) keltek ki. Lyukanként 2 magot vetettem.

Ez a tálca tulajdonképp muskátli tálca, így tálcástól lehetett megvenni őket tavaly, megtartottam, hátha jó lesz valamire. És igen!!! :) Az üveglap alatt  nagyon izgalmas dolgok vannak.

Verbena bonariensis

Végre!!!! Több évnyi próbálkozás után folyamatosan kelnek a GYŰSZŰVIRÁG -ok!

Díszpipacs lesz belőlük, köszönet érte Kiskertésznek!

Külön "tálcára" vetettem el a díszdohányt. Ők még nagyon frissek, tegnapiak. Remélem minden mag kikel, mert nagyon megszerettem ezt a növényt. Tavaly csodaszépek voltak, és  a fagyokig megállás nélkül virágoztak.

Új lakóink is érkeztek. Anyák napjára megleptem anyát a kedvenc növényeivel. 4 tő sétányrózsa költözött a teraszra a cikász mellé. Mind a 4 különböző színű.

A negyedik egyszínű halvány narancssárga, de mire hazaértem vele Pestről lehullott minden virága. A Corvinuson voltam dísznövény kiállításon és vásáron az egyetemmel. Kb 1000 ft-ot költöttem, mert megfogadtam, hogy csak anyának veszek valamit, egyébként ha száz ezer Ft lett volna nálam azt is simán elverem! Majdnem elhoztam egy Abesszin banánt is, de aztán lebeszéltem magam róla! :(  :( (már nagyon bánom). Na de vissza kertbe, hisz itt is sok minden történt még. A melléképület előtti keskeny évelőágyásom egyre szebb. A főszerepet átvette a ligeti zsálya (Salvia nemorosa). Imádom!!!!

Az ágyásszegély itt-ott hiányzik. Pótolni már nem fogom a fát, mert a nyáron valamikor építkezünk, és egy beton szegélyt alakítunk ki, talán kicsit meg is szélesítem! Na de vissza a Salviára. Hamarosan nyílnak a társnövényei is, mint a margaréta, vagy a sárga kakukkmák. Itt-ott még foghíjas az ágyás, oda mennek majd az egynyári palánták, ha megerősödtek!

Szép a kála is, pedig ki szerettem volna ültetni. Hááát, ha majd levirágzott mindenképp kiültetem. Most 6 virág van rajta!

Hosta-mustra ;-)

Nemsokára elkezdjük lefesteni a  kerítéseket. A lécek barnák lesznek, mint eddig is. Hátul a palakerítést is lefestjük. Zöld lesz. Már muszáj, mert a sok évnyi kútvizes locsolás nagyon meglátszik rajta, és elég csúnyán bebarnult. Ja a fű, hát ne is mondjatok rá semmit. Találjátok ki, a kép készítése előtt hány nappal vágtam le a füvet?! 2!!! Ennyi kellett ahhoz, hogy a pitypangtól újra így nézzen ki. Amint kész lesz a kennel Aziznak bevetünk valami szert ellene, mert évről-évre rosszabb a helyzet. A festéssel egy időben megszabadulunk a kertet kettéosztó egykori kerítéstől, melynek már csak az oszlopai vannak meg. Nem az összeset szedjük ki, mert a fáskamrától balra ahol a nagy lonc van, ott egy lekerített rész lesz, ahova a tüzelőt tesszük, amíg fel nem aprítjuk. Valamint marad a jobb oldali 1 elem, mert Aziz olyan gyorsan rohan, hogy nem tud megállni, ez tulajdonképpen egy lassító akadály. A japán füvek természetesen maradnak.

Még mindig vannak ébredezők a kertben. Ilyenek a mocsári hibiszkuszok is. A bordó már hajt, a rózsaszín egyenlőre még hallgat.

Ha még nem unjátok akkor pár kép, csak úgy vegyesen......