Ez történt kora ősszel...

Bizony kicsit elmaradtam a blogírással, ennek több oka is volt. Hol is kezdjem?! Miután megírtam a kaktuszos bejegyzést, alig pár napra rá, sikerült  saját magamat megsebesíteni a kertben.  Épp a sövényt vágtam elektromos sövényvágóval, amikor is nem tudom megmondani hogyan, de belenyúltam a sövényvágóba. Szerencsére!! Igazán komoly baj nem történt, nem hiányzik egyik ujjam sem, igaz kellett 3 öltés, de alig 1 hónap alatt szinte teljesen meggyógyult az ujjam, semmit sem látni rajta, igaz néha elfelejtkezem róla, és 1-1 erősebb nyomás, véletlen  beütés emlékeztet arra, hogy mégiscsak volt egy baleset, és kell egy kis idő, mire teljesen visszaáll a régi rendszer. Ez annyiban hatott ki a kertre, hogy két hétig a bal gyűrűs ujjamon volt egy jó nagy bumszli kötés, nem érhete sem piszok, se víz. Így csak ültem, és néztem, ahogy nő a fű, a rózsakertben pedig bokáig ér a gaz.  Még fotózni is elfelejtettem  az elmúlt hónapban a kertben, így még képeim sincsenek róla. Ahogy javult a kezem,  sikerült magam kicsit utolérni. 

Máris itt voltak a nagy hidegek, és már ekkor láttam, hogy valami nem stimmel a régi nagy hibiszkuszommal. A levelei lógnak, sárgulnak... Talán egy hideg éjszaka okozta megfázás. Nem jött helyre azóta sem idebent -sajnos, így arra a döntésre jutottunk, hogy megválunk tőle. Szegény mindig csak mellékszereplő volt, mert tavasszal, ahogy kikerült a kertbe leégtek a levelei, aztán egész nyáron át hozta a szép leveleket,és mindig akkor  tért magához, mikor már be kellett hozni, idén tavasszal, pedig valami baj érte mert elég sokáig  úgy tűnt valami miatt szárad az egész, a fő ágát ki is kellett vágni. Álljon itt eme kép az ő emlékére.

Nos, a másik okom a távolmaradásra két hét nyaralás a csodálatos Görögországban. Nem firtatom a dolgot, mert szeretnék télen,- amikor semmi sem történik a kertben- külön posztban beszámolni róla, és természetesen nem felejtettem el, hogy adós vagyok egy Balatoni beszámolóval is, amikor is húgomnál voltam Tihanyban, és barangoltunk a környéken!

Itthon viszont beköszöntött az ősz, mikor elindultunk Görögországba még sehol egy sárga levél, mikor hazajövünk, pedig  döbbenten figyeljük a sárga-piros ruhába öltözött fákat, pedig csak 10 napot voltunk távol...

Így nem volt mit tenni, a növényeimet muszáj volt beköltöztetni. A leanderek, és a pálmák kint vannak még, de mindenki más beköltözött. a garázsba addig, amíg át nem visszük őket a téli szállásukra.

Még csak tegnap voltam úgy szabadnapos, hogy végre volt időm a kertre is, így végre most azt mondhatom utolértem magam teljesen, amit akartam az majdnem kész. Itt volt az ideje, hogy elkezdjem az átültetéseket. Ez még nem teljese kész, de igyekszem, minél hamarabb befejezni. 

Az előkertben a vadszőlő 2 év alatt csodálatosan befutotta a kerítés 1-1 elemét, nagyon szeretem, és  még nyáron írtam róla, hogy a hátsó pala elő szeretnék valamit ami elrejti a palát. Még akkor vittem oda egy szál vadszőlőt, ami szépen megmaradt, és most csodás őszi színekben pompázik.

De, hogy az egész kerítés eltűnjön 1 tő nem elég, így költöztettem ide még 5 -t. Mind saját gyökeres példány, amit az előkertből szedtem. Nem metszettem vissza őket, tavasszal meglátom, hogy szükséges-e visszavágni őket. A bodza sokat nőt nyár végére, remélem jövőre kétszer ekkora lesz, és szépen kezd takarni, illetve van még egy tervem ide hátra, arról hamarosan..... ;)

Az őszi füvek szépségei...

Kis tavamat is elkezdtem felkészíteni a télre. A vízijácint és kagylótutaj nem annyira váltotta be a hozzá fűzött reményeket, maradványaik mentek a kukába. /Ha minden jól megy hamarosan lesz végre komposztálóm, és akkor nem kell mindent a kukába tenni. Nagyon szeretnék saját komposztot előállítani. /

Most, hogy bekerült a levélkaktusz elég nagy rés maradt utána, már látszik a tó technika is, pláne, hogy a mentát is kiszedtem. nagyon örültem, hogy újra megszabadultam tőle, nehéz kiirtani, mert nagyon agresszíven terjed.  Ide még költöztetek fáklyaliliomot, és az előkertből a fehér írisz is idekerül, talán még virágot is hoz, ha kikerül a napra.  

Tavaly ősszel került ide a borostyán. Nagyon szépen nő, teszi azt amit szeretnék, a kövek közötti rést takarja, illetve a tótechnika kábeleit takarja majd. Jövőre új megoldást keresek a szűrt víz tóba való visszajuttatására. Eddig takarta a levélkaktusz, de most nagyon csúnyán látszik a gumicső. Igaz hamarosan eltűnik, hisz télen nem megy a víz forgatás, csak a légpumpa tartja fent a léket.

Ugyan nem nagyon látni, mert semmilyen szögből nem tudtam jó képet csinálni, de azért látszik, a víz alatt egy kisebb "bokor". Ez az indiai vizicsillag, akváriumi növény, nyáron 2 szálat bedobtam a vízbe, mert nem volt szívem a kukába tenni, szép nagy növény lett belőle, a sok fény és a halak "tápozása" révén. Próba, hogy mit szól a télhez, kihajt-e tavasszal, vagy nem.  

A rózsakertben még mindig vannak kitartók, akik szépen hozzák a bimbókat, és még nyílnak, őket amint az első komolya fagy fenyeget levágom vázába. Már kissé kopaszok, nem annyira mutatósak. Én mindig tavasszal metszem meg őket. Vannak akik már ilyenkor visszavágják őket, de én félek, az elfagyástól, jobb a tavaszi metszés. Csak annyit teszek, hogy télire az Eden-t  erősen összekötöm, hogy a hó súlya ne sértse meg (már, ha lesz....én nagyon szeretnék már egy igazi telet, már karácsonykor hóval).

Zárásként 1-2 őszies kép.... hamarosan jövök megint!

(ősz és tavasz egyben, mi lesz itt kérem?!)