2018. márc. 18.

5 perc tavasz, és nyílt válaszlevelem Zsófinak!

Bejegyzésem címének második felével kezdeném

Kedves Zsófi!

Had idézzek tőled: "Ha megengedsz pár akadékoskodó megjegyzést... "
Nem, nem engedem meg!! Ezért bejegyzésed ne is keresd a hozzászólások között. Mint mindenki aki nem elvakult, én is pontosan látom a saját kertem hibáit.  Nyilván eddig is arról szólt a blog, hogy hogyan  változik a kertem évről évre. (Mint  oly sok más kert blog!) Nem érzem azt, hogy egy vadidegennek kellene megjegyzéseket tennie arra, amit én eddig ebben a kertben  véghezvittem. Ez 1 családi kert, ahol tavaly májusig a szüleimmel éltem, és a kutyáimmal. Mint olvashattad május óta panelben élek. Én is  nagyon szívesen mondogatom másoknak, hogy ez csak annyi, az csak annyi, amíg nem nekem kell kifizetni. Vagy szép-e ez, vagy az... Relatív mi szép, és mi nem. Én imádom a fagyalt, fú tudom, most biztos a fejedhez kaptál, -nagyon gáz, tiszta retró, ciki, de ez van. Mint írtad nem olvastad végig a blogot, csak rákerestél részletekre.  Hiába vagyok kertészmérnök papíron, 1 másodpercet nem dolgoztam a szakmában, nem úgy hozta az élet. Ennek megfelelően  sajnos a fizetésem sem volt mérnöki... Így a kertre annyit fordítottam, amit épp csak ki tudtam spórolni rá. Mostanra a helyzet úgy hozta, hogy jól keresek, de ehhez az kellett, hogy beköltözzek a városba. Viszont most már nem fogok a kertre költeni, erre biztos nem. Fenntartom, gondozom azt ami van, és az erőmből telik, azon az 1-1 napon amikor haza tudok utazni. Keresgetek, nézegetek, előbb utóbb a  Tomi kertje  blog valóban a Tomi kertjéről fog szólni, és hidd el, ott majd nem látsz ilyen csúnya dolgokat, mint amit most is kénytelen vagy nézni! Ja nem, mert most sem vagy rákényszerítve! Csak simán szó nélkül bezárhatod az oldalt-, és még a fáradtságot sem kell venned ahhoz, hogy más életében, és pénztárcájában turkálsz és megjegyzéseket teszel- és már mehetsz is a kertedbe, ahol minden fűszál egyenes,  kis virágzó fácskák állnak a házad előtt, nem úgy mint nálam a "két túlméretes  thuja". Abban a két tujában minden évben tucatnyi madár cseperedik fel, nem beszélve arról, hogy a déli fekvésű házunkat nyáron, mikor 40 fok van szuperül árnyékolja. Nem véletlen vacillálok minden évben, hogy mi legyen a sorsa...
Több hozzáfűzni valóm nincs a hozzászólásodhoz! (Lenne, de nem megyek bele...)


Az 5 perces tavasz,  amiből kaptunk egy kis ízelítőt engem is arra csábított, hogy metszőollót ragadjak. Megmetszettem a két gyümölcsfát, és a kerti tó mentén a díszfüveket. De több dolgot nem mertem bevállalni az időjárás előrejelzés miatt.



A kennelről is szerettem volna elbontani már a téli csapadék,- és szélfogót, de sikerült lebeszélnem magam,  belegondolva, mi van ha tényleg bejön a zimankó, a hó, meg a szél. Még szerencse, mert  azt a hírt kaptam telefonon, hogy otthon is esik a hó, és borzaszóan nagy a szél.
Szilvafa


Almafa




Bízom benne, hogy ez a hó is olyan gyorsan elolvad, mint 5 évvel ezelőtt. A következő képek napra pontosan 5 évesek.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése