Új szabadnap- új munkával teli nap...

Nem tudom mikor lesz az, hogy a szabadnapomon hátradőlhetek a hintaágyban, és csak élvezem a látványt. Egyenlőre még mindig  akad mit tenni a kertben.
Ma lenyírtam a füvet! Na nem mintha már mindenhol akkora lett volna, de muszáj volt. Talán nem kell bemutatnom a kutyáimat, - agarak méghozzá afgánok, ők  nagyon kényesek a szőrükre, és tudjátok ki az aki még náluk is kényesebb erre a témára? Hát persze a gazdájuk! :) Nem győzöm a selymes, hosszú bundájukból szedegetni az elhalt fűszálakat, kis gallyakat, stb.... Ezért ma arra  jutottam, hogy ahelyett, hogy összegereblyézek megint,- századjára- átmegyek a füvön a fűnyíróval. Volt már a kertben pár hely, ahol egyébként tényleg nagy volt már de nem ez volt a jellemző. Kétszer kellett kiürítenem a fűgyűjtőt. Mindkétszer teljesen megtelt  száraz fűvel, szinte fellélegzett a "gyep", és nem tudom, de sokkal zöldebbnek is látom. Két hét elteltével ennyit változott a kert.

Március 17.

Április 5.

A képeken látszik, hogy a banán nádfonat kerítését lecseréltem a télen is használt régi medence acélfalára. Ennek csak annyi az oka, hogy ezt a kiskutya nem tudja szétrágni. Aztán ma egy teljesen új tulajdonságára is felfigyeltem. Fantasztikus volt ma az idő, 21 fok árnyékban!!!!! A banánt meglocsoltam, és amikor beemeltem a kannát meglepetten tapasztaltam, hogy ott bent még ennél is melegebb van. Megrekedt a meleg, a szinte forró acélváztól pedig nagyon jó kis mikroklíma alakult ki,  nem is csoda, hogy milyen szépen hajt a basjoo.

Végre igazi tavasz van . A környéken mindenütt virágoznak a fák, a tavaszi hagymások, és az ibolyák.

Kilátás a teraszról, a kép nem annyira adja vissza az eredeti látványt...

Vérszilva

Vérszilva II

Nórabóra az egyik szomszédnál, a környéken rengeteg helyre ültettek, vagy csak odakerült a madarak által. Nagyon látványos ilyenkor tavasszal...

A rózsaágyásban is szépen hajtanak a nárciszaim, s a rózsáim is.  Az Edent  kicsit vissza kellett metszenem, mostanra lehetett látni, hogy meddig fagyott vissza télen. Ja igen, a szuperül megnagyobbított obeliszkem..... Kiskutyám újabb remekműve, hogy az egyik szárat középtájt elrágta, és kicibálta. Így szét is bomlott a remekmű. Nem teszek vissza negyedik szárat, mert már nincsenek meg a levágott szárak. Felvágva száradnak zsákba rakva a padláson, várják, hogy télen begyújtsunk vele... azért össze fogom kötni a tetején ismét.

A tettes következik, egy másik áldozatával. A pálma két alsóbb levelét is megrágta, amit le is kellett metszenem, de ez esetben volt asszisztenciája is, de a  másik tettes épp napozott a kép készítésekor...

Ki kell vágnom az előkertet elválasztó sövényt a kutya miatt. Azinak van egy olyan szokása, amiről nem tudom leszoktatni. Ha elmegy itt egy kutya, vagy a postás, akkor rátámaszkodik a sövényre, Már tavaly is nagyon csúnya volt, amikor még zöld volt, de most, leverte róla az összes télen elhalt levelet. A baj az, hogy a kis rügyeket is, ezért nem fog kihajtani azon a részen ahol mindig "rátámaszkodik". Egy a sövénynél magasabb kapuval rendelkező kerítést kell ide felhúznunk még valamikor lehetőleg az idén, magasabb kell legyen mint most a sövény, mert mint látható egy nagyon igényes megoldással még ezt is  meg kellett magasítani, mert Azi helyből ugorja a kb. 120 centit ...

Ha már előkert.. előző beszámolómban említettem az ibolyákat. Ma, hogy végre volt időm körbejárni a "birtokot" örömmel tapasztaltam, hogy a szél (vagy én  amikor ősszel megszedtem a magjait és szétszórtam ) de az előkertben széthordta a rózsaszín magjait. 13 új tövet számoltam a fűben összevissza. Nagyon örülök neki, viszont a halványlilám még csak levelet hoz, remélem ő is hamarosan elönt virágaival, mert tavaly rengeteg virág volt rajta. Végre tudok adnia rózsaszínből nagymamáimnak is.

Még mindig nagy faladatok előtt állunk. Amint levirágzott az egyébként nagyon gyéren virágzó aranyfa, és megvesszük a kis kerítést ami majd megakadályozza a bejutást a bokor tövéhez, akkor az egészet vissza fogom vágni 20-30 cm-re a földtől. Az ágai elöregedtek, ez a mostani virágzás már nem az igazi, és az alja is elég kopasz, ezért megfiatalítom. Most majd megint várnom kell 1-2 évet, amíg újra ilyen szép nagy lesz.

A másik dolog az a tópart átrendezése lesz, de erre még mindig várni kell minimum 1 hónapot, addig is marad azon növények átültetése, amik most rossz helyen vannak a parton.

A két japánfű között van egy varjúháj, 3 jácinthagyma, és 1 kis bokor, aminek nem ugrik most be a neve, valamint  snidling a kezdetekből. Őket be fogom ültetni a melléképület előtti kis ágyásba, úgyis sok a szabad hely. De csak miután elkészülök az ágyásszegély felújításával.  Szintén ide költöztetem majd  az egykori cseresznyefa helyéről a nárciszok felét, azt a helyet pedig befüvesítem.