Végre itthon voltam ma, és az idő is nekem kedvezett, ezért elültettem az Eden-t. A terveimmel ellentétben mégsem oda ahova eredetileg terveztem. A terv szerint az ágyás szabályos lett volna, de sokkal egyszerűbb volt kiszedni a helyéről az Imperative Farah -ot, mint a La Passionata-t, ezért az ágyásba nem a 3. hanem a 2. helyre került a Pierre. Így nem szabályos a formája, mert elöl 1, míg hátul 2 kisebb növésű rózsa lesz a Pierrek előtt, után.
Itt még mindenki a helyén. A kis piros Pigella nagyon jó formában van, ő lesz a rózsakert előfutára, mögötte lesz majd az első Eden. A balra álló karó melletti La Passionata-t jövőre erősebben visszametszem, és akkor nem lesznek méretbeli különbségek a többi alacsonyabb rózsával, mint a Graham Thomas, vagy a Béke rózsa, akik idén nagyon jól összebarátkoztak, és szépen kiegészítették egymást a virágzási időben.
Új helyén az Eden, kiegészítve a Solidarnosc kelmatisszal. Talán túl közelinek tűnik, és valójában az is. Olvastam már több helyen, hogy nem annyira szereti a klemátisz a gyökérkonkurenciát, de azt tapasztaltam mikor összeültettem anno a lonccal, hogy nem zavarja a másik növény gyökértömege. Meglátjuk mi sül ki belőle.
Na persze biztosra mentem, ezért a nagy Edenről levágtam két vesszőt, és melléjük szúrtam, mintha mindig is itt álltak volna. Ezt találtam a legegyszerűbb, és talán a leghatásosabb védekezésnek a kutyák ellen.
A visszavágott Imperatíve Farah bekerült az Eden és a Béke rózsa közé. És a terveimhez hűen minden rózsa közé került 1-1 csoport tulipán.
Végül is nem szedtem szét őket, hanem színek szerint lettek elültetve. A csomagolás azt írja 10 cm a tőtáv, hát nekem összesen volt 1-1 helyen 15-20 cm-em, ezért ilyen sűrűn lettek elrakva. Remélem ez nem rontja a virágzási esélyeiket.
Mai másik tevékenységem, hogy átültettem a kaktuszaimat. Nem mindegyiket, csak azt amit már nagyon kellett. Jelentem megúsztam 1 tüske nélkül. Pedig voltak necces helyzetek. Most hogy szétültettem őket, megszaporodott a létszámuk. Megtelt az ablakpárkány.
A fagyos idő elmúltával nálam mindenki visszaköltözött oda ahol nyáron is szoktak lenni. Még mindig jó nekik kint, pláne most ebben a kellemes meleg őszi időjárásban. Amíg csak lehet húzom az időt, amit kint tölthetnek.
És íme a pár hónapja átültetett nagy főnix cserepe. Rejtélyes kór támadta meg, a neve: Zayd..... Most mondjátok meg, mitől lehet olyan finom az a cserép széle, hogy így le kellett rágni?!
A kisteraszon a napozócsapat egy része...
A bordó mocsári hibiszkusz már nem fog kivirágozni másodjára, mert a korai fagy minden bimbót elvitt, és a leveleit is, már csak az egykori ágak maradtak meg üresen... De ma kapott egy réteg finom fris földet, és társbérlőnek egy halom jácintot.
A füvek szépen becsempészték az őszt a kertbe, alig látni a szilvafát, de csak azért mert más alig van rajta pár levél..
Minap mire hazajöttem anyáék felszedték a koktélparadicsomot, hisz azt is elvitte a fagy. Pár szem lepottyant a földre, jövőre sem kell majd a magvetéssel foglalkozni kikel majd magától..
Jöhetnek az éhes madarak a vadszőlő telis- tele van terméssel.
Ha bár kint is vannak színek, a lakásban egyenesen színkavalkád van. A szobában folyamatosan virágzik a hibiszkusz. Épp a rózsaszínről hoztam most fotót, de a piros is belead apait anyait.
És nálunk már biza karácsony van!!!!
Tavasszal ültettem össze ezt a két tő karácsonyi kaktuszt. Nyáron is mutattam őket, bekerültek a lakásba és most ezt produkálják! Nekem tetszik, hogy nem egyforma színű a kettő. A sárgán is megjelenik a rózsaszín, hisz a porzók színe erős pink. Élőben szerintem tök jól mutatnak, sajna nem lettek jók a képeim, vaku nélkül nem is látszottak jól, vakuval meg a színűk túl élénk, fehéres... azért még próbálkozom, és ha lesz jobb pótolom.
.jpg)
.jpg)
