Kárfelmérés, teendőlista

Csodálatos napsütéses időre ébredtem ma, és mivel szabadnapos voltam, végre kicsit kint tudtam lenni, felmérni pontosan mi is a helyzet.
Most ilyen a látvány a teraszról:

A kerti tó, még nem tudja mi vár rá hamarosan, egyenlőre a szokásos tél végi formájában díszeleg. A sárga cső a vízforgatást biztosítja, - jobban mondva ő volt aki a léket fenntartotta a tavon. Ilyenkor a vízszűrő nincs beiktatva, csak forog a víz.

Szegény halakat úgy sajnálom, hogy bírják ezt a jéghideg vizet, -elképesztő a természet....

A tó átalakítása után nem tudom mi lesz velük. Arra gondoltam, hogy beviszem őket a kedvenc díszállat kereskedésembe, és elcserélem őket koikra. Na nem azért mert baj van velük, hanem mert nem győzöm évről évre ezt a mértékű szaporulatot. ( 5 felnőtt volt tavasszal, majd legalább 80 utód, aminek csak kis részért sikerült kifognom). Tudom megoldhatnám 1-2 ragadozóhallal, de nem szeretném őket. Ez is egy eldöntendő kérdés, amit még megálmodok mire eljön az ideje.
Sok átalakítás várható. Az egyik ilyen a melléképület előtti zsálya -ágyás. Most ugye eléggé leharcolt szegénykém, miután a két gazfickó eljátszotta a szegély kerítést. Tavaly ideiglenesen két deszkával oldottam meg, hogy ne folyjon szét a föld. Aztán jött az ősz,  a zsályák elszáradtak, visszahúzódtak a földbe. Néhány új növényt is ültettem ide, főleg hagymásokat. Ebből kifolyólag több területen maradt csupasz az ágyás. Szinte tudtam, hogy az a hely  villogóan hívja majd a két blökit, hogy ki kell kaparni a földet. Ezért amikor a rózsák átültetése után kimaradt néhány gyepkocka, idetettem. Hát 1-2 kisebb kaparás így is van, itt, főleg az ágyás előtt sajnos.
A deszkaszegély eltűnik, és egy normális kőszegélyt fogok idetenni.

Akármilyen lestrapált is, az  új élet már készülőben az ágyásban, ő egy hatalmas lila jácint lesz. 3-n voltak, de két testvére ma cserépbe került, mert észrevettem, hogy valamikor január elején az egyik ásás után kiforgatták őket a kutyák, aztán jött rá a hó, és most, hogy részletesen megnéztem az ágyást előkerültek....

A rózsakert

Mai terveim között szerepelt, hogy a rózsakertet is, és a zsálya-ágyást is szépen fel lombseprűzöm, kicsit csinosítom. De praktikussági okokból, erre nem került sor. Nem akartam felhívni a figyelmét a két ördögnek az ágyásra. Örülök, mert úgy látom, hogy a tavalyi átültetések megeredtek. Bár kissé korai, hogy már ekkora rügyei legyenek, de legalább biztató, hogy lesz belőlük valami.

A rózsakertbe átültetett nárciszok, az új tulipánok mind-mind előbújtak.

A kritikus terület az valójában a bejárat környéke. Itt kell valahogy renoválni a területet. Az földben pihenő páfrányok, hosták, sedumok költöznek. A loncokat kiásom, és kidobom, mert ide nem kellenek mégsem.

Megpróbálom a füvet valahogy helyrehozni. Mivel a rózsát tavasszal újra visszametsszük a szomszéd néninél, és a lonc is kikerül a képből, nem jönnek ide a madarak, nem ugrálnak majd itt a kutyák. A másik, hogy a kép alján épp csak látszik, de van itt egy mocsári hibiszkusz, szintén kissé lestrapált, de majd tavasszal helyrejön. Vennem kell 3 új obeliszket, ebből kettő megy majd a mocsáriknak, mert szépen keretbe fogja őket, nem dőlnek el mindenfelé. Pár éve, már volt itt egy, -akkor volt a legszebb a növény,- de kellett az Edennek, ezért kivettem.

 Szóval vissza kerül ide az obeliszk, és mögé fogok tenni valami akadályt, ami miatt megszűnik az őrült rohanás. Talán így tud kicsit regenerálódni a fű, mindenképp szórok ki fűmagot. A forsythia a sarokban már pár éve nem ad bele mindent a virágzásba tavasszal, ezért már 2-3 éve tervezem, hogy visszavágom, de úgy alaposan. 30 cm-re gondoltam. Ezt tanultuk, és ezt is fogom alkalmazni. Remélem bejön... Egyébként is Zaydka már szép le is rágta az alsó ágakat, elég béna a formája.

Másik nagy változás a sövényben lesz a ház előtt. Az első terveim is arról szóltak anno, hogy meghagyjuk falnak a sövényt, de végül nem így lett, csak  1-1 oszlopot hagytam az előkert bejáratnak. Mivel Zazika egy ideig átugrálta kénytelenek voltunk egy nem épp látványos megoldással lekeríteni az előkertet. Tavasszal lefestjük a két falapot, mert szebb nem lesz, de talán nem lesz ennyire csúnya.A sövényt pedíg hagyom szép lassan, hogy megnőjön. Ha eléri azt a magasságot, mint  most a kapunál, már nem fog tudni beugrani a kutya, és akkor leszereljük a takarólapokat. A másik amin szeretnék változtatni valami módon az a kertkapu. A rég pici kapu nagyon kis aranyos volt, de azon még a másik kutya is beugrott, nemhogy a nagyobb, így szépen felakasztgattuk oda is a léceket, mindig feljebb-feljebb. tavasszal azokat is lefestjük, legalább színben passzoljanak egymáshoz, már ha nem is szépek.

Másik kora tavaszi munka lesz a járda és a vízóraakna közötti terület leburkolása. Régen nem volt gond itt a fűvel, bár ha belegondolok igazi fű itt soha sem nőtt, de valami zöld igen, ami a fűnyírást is bírta. neki már hűlt helye. Beton járólapot teszünk le ide. A másik oldalán ugyanilyen volt, de amikor aszfaltoztak, akkor ott megcsináltattuk,-mikor elmentek, pár nappal később jutott eszünkbe, hogy ezt is meg kellett volna csináltatni. (-akkor még kutyáink sem voltak)

Ma amikor járőrözésem folytattam találtam egy halott cinegét az előkerben, a járdán. Sajnálom szegénykémet, nem  macska fogta meg, vagy ilyesmi, szerintem csak simán kimúlt.

Az előkertben nagyon jön a tavasz. Ők bizonyítják:

A hosták rajtra készen, a sásliliomok pedig már meg is indultak:

Vannak még akik nagyon  el vannak rejtőzve, ők pedig a két hortenzia. Nagyon remélem tavasszal kihajtanak. Most nem biztatóak. Csak bírnák ki, ha most megerednek, és az átültetést jól viselik többet nem lesz gondjuk semmire! Nem égnek le, nem tapossák le őket, lesz sok tápanyag, és nem kell őket folyton visszametszeni.

Bent az ablakpárkányon is történik valami.

 Legtávolabb egy cserépben nőnek az Amarilliszek. Nem voltak elég hűvös, és sötét helyen,-ki is hajtottak- ezért nem gondolom, hogy idén  is virágozni fognak, nem úgy néz ki a hajtásuk, mint kéne, csak leveleket hoznak.
Előttük egy cserépben örmény gyöngyike van, 2 cserép lupinus mag, és a kis sipka alatt a ma felvett jácintok. Azt olvastam, hogy cserépen addig kell rajtahagyni a sipkát, amíg a virágszár meg nem emeli.

Talán nincs 1 hete, hogy 2-3 napra beáztattam pár szem Lupinus magot (csillagfürt), majd földbe tettem őket. Az elő csíranövénykék már meg is jelentek a cserepekben.

A csavaros üvegek alatt bougenavilleát próbálok gyökereztetni. Megszedtem pár ágat a növényemről, hormonba mártottam őket, elültettem, majd lefedtem az üvegekkel. Szeretem a csavaros felét meghagyni, mert így később csak lecsavarom a kupakot, ha kell. Ma viszont észrevettem, hogy megjelent a szárakon itt-ott némi penészgomba, gyorsan kevertem egy kis gombaölőt, és bepermeteztem vele az ágakat. 9 dugványom van, ha csak 1-2 ered meg az is elég örömöt fog okozni.