Eme poszt megírására már több mint egy hete készülök, -nagyon szép idő volt akkor is, sokat voltam kint a kertben, viszont már estére éreztem, hogy valami nincs rendben velem, korán le is feküdtem, majd jött egy hét: lázzal, pokoli torokfájással, köhögéssel, náthával, néhány nap hang nélkül.
De már jobban vagyok, maradt még 1-2 utórezgés, de már van kedvem is, és erőm is a kertben lenni. De vissza egy héttel ezelőttre!
A kis magoncaim nagyon szépen fejlődnek. Kikelt az összes elvetett magom, kivéve a csillagfürtöt, ott csak pár szem, bár egy évelőről van szó, tehát nem is kell belőle 30 tő.
díszdohány
szagosbükköny
büdöske
Kikerültek a kertbe a telelőből a növények. Az izraeli muskátlim eléggé "gagyi" állapotba került. Idén megfogadtam nagyim tanácsát,, becsuktam a szemem és jó alaposan visszametszettem. Fel is turbózóm majd a földjét kicsit, remélem idén szebb lesz, mint tavaly, és több virág lesz rajta. Persze a sok vessző nem ment a kukába, mindet vízbe tettem, ahogy mama is szokta, és most várom, hogy gyökeret hozzanak, aztán majd lesz velük valami, de nincs szívem kidobni őket.
Végérvényesen vége a szivarfának. Ez már tutira nem hajt ki, ugyan még ott áll, de már látszik, hogy feketedik le a koronája. Most, hogy lebontottam a törzséről a téli védővásznat, már jól látom, hogy a kérge teljesen lement alul, amikor apa leverte fűkaszával. Ugye ismeretes, ha egy fának lehántják a kérgét, akkor az elpusztul. Nagy felülete miatt ez a seb sem gyógyult be, bejutott valami kórokozó, ami felgyorsította a kimúlását. A kérdés most, mi menjen a helyére? Cseréljem csak, vagy valami újjal próbálkozzak?
Leszedtem a kis házi rózsdafarkúak otthonát is. Tavaly gyanús volt, hogy amikor bent ül a madár akkor is látszik, de nem értettem miért. Idén rájöttem. Tavaly tavasszal nem szedtem le a fészket kitakarítani, így benne maradt a fészek, amire a tavalyiak újat építettek, így extra magas lett. Alig pár centi volt a röpnyílás alatt, nem is csoda, hogy kiesett belőle egy fióka, akit úgy kellett utólag visszatennem, bár gyanús, hogy nem maradt életben szegénykém, mert volt a fészekanyag sarkában egy is csontváz. Nem értem, hogy ez hogy ment ki tavaly a fejemből, hisz sok-sok éve minden tavasszal ki szoktam takarítani. Idén pótoltam, és rögzítettem is az odú tetejét, mert eddig kicsit instabil volt, néha, a nagy szél félretolta.
A kerti tó partjára került két tő zsálya, az egyik friss ültetés, a másikról már el is feledkeztem, ennek a helyére akartam rakni eredetileg, azért nem rémlett, mert rácsúszott egy szikla.
A fáklyaliliom is visszavágásra került, előtte olyan volt mint egy girhes, halott polip. :)
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
A postom innentől kezdve már mai történéseket meséli él, mai fotókkal. A mára beígért 23 fok megvolt, de a napsütésből sajnos nem sok jutott. Így nem is lettek olyan szépek a mai fotóim, mint szerettem volna, egy szó, mint 100,- a jó fotóhoz kell a napfény.
Rózsakertemben a nárciszok tündöklenek, egyik szebb mint a másik, még vannak üres foltok, ahova még nem ültettem, de ezt pótolom hamarosan. A múltkor már írtam róla, hogy az előkertbe ültettem pár nárciszgumót, mert nem volt nekik helyem. Nem voltam benne biztos, hogy hol van üres hely a rózsakertben, a meglévőket nem szerettem volna megbolygatni. Az előkerti nárciszok költöznek a rózsakertbe. Ezek a nárciszok ajándékok voltak tavaly a starkl rendelésemhez, valami mix, -gondoltam én. de ezek egyformák, és nagyon különlegesek, fő helyre kell kerüljenek!
A különlegességük, hogy nagyon teltek, tömöttek. Az alapszín kellemes vanília sárga, míg a trombita erős nap sárga.
Virágban a kertfái, bokrai:
A pálmák már a helyükön.
Aggódta érted, nem volt rá szükség, mert késve, de nyílik a rózsaszín ibolya is többfelé a kertben.
Már többször írtam milyen sok az ibolya, így felülnézetből talán most jobban látni a levek alapján milyen sok tő van, még ha a színes virágszőnyeget nem is tudom fotókkal visszaadni.
Az előkertben is mindenki a jó időt várta.
Ma kiszabadítottam a banánt is. Valami nem volt tökéletes a takarásommal tavaly, kissé jobban visszafagyott, mint eddig. Tavaly mindössze pár centit kellett visszavágnom, idén, úgy 25-30 cm-t, és volt 1-2 egész "törzs", amit tőből kellett elvágni. Azért a két legvastagabb törzs ép maradt nagyjából, az egyik átmérője nem is tudom, biztos hogy van vagy 25 cm.
A keret egyenlőre marad, amíg biztossá nem válik, hogy már nem lesz fagy.
A nap folyamán átültettem az ősszel kapott fehér virágú levélkaktuszom, és kicsit meg is nyírtam, mert sok volt a csúnya, lyukas, vagy száraz levele. ez nem a végleges helye, csak szélvédett, és napos.
Vágtam néhány levéldugványt is, kettőt a pirosomról, és egyet a fehérről, ez majd ajándék lesz.
Dália hajtatás:
Kikerült az Echynopsys is:
ÉS előkerült a fűnyíró is! Végre nem kell többet szenvedni a fűnyírónkkal, mert van egy új! Túl sok fű még nem volt a gyűjtőben, de az eredmény látványos, és minden apró száraz levelet felszedett, így már teljesen tiszta az udvar.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése