Madáretetés

Ági javasolta, hogy én is írjak pár szót arról, ahogyan én etetem a madarakat. Sok-sok éve, hogy etetjük őket télen. Anya a Nemzeti Parknál dolgozik, ezért van lehetőségünk magot kérni, így mindíg jut az etetőkbe. Sokféle madár megfordult már nálunk. Természetesen a legtöbb a széncinke, a kékcinke, a  mezei veréb és a Zöldike. Különleges vendégink is voltak és vannak mai napíg. 1-1 kemény tél alkalmával megjelennek az etetőkön a Fenyőpintyek. Hihetetlen sokan jönnek. Másik ritka vendégünk a Tengelic, illetve egyik télen idejárt 4 Meggyvágó is. Több alkalommal megfordultak már nálunk Őszapók. Azt hiszem ez az a madárfaj, aminek a legjobban örülök. Konkrétan nem az etetőmre szálltak le, de a kertben a fákon ugrándoztak. Gyakran megfordul itt a Karvaly. Ilyenkor persze minden kismadár eltűnik! :)
Fekete napraforgó maggal etetek, ez vált be nálam. Tettem ki korábban mindenféle magot is, de azt nem ették, csak a naprát. Idén csak 1 etetőt töltöttem fel, azt ami az előkertben van, -kis házikó. Majd a képeken látszik, van egy önadagolós is, de a verebek beleülnek, és kiverik belőle az összes magot a földre. Nagy sikere volt, de csak 1 szezont bírt ki a szúnyoghálóból készült  fellógatható etető. Imádták kihúzgálni a napraszemeket. Ennek volt a legnagyobb sikere tavaly. Egy kis kocát vágtam a szúnyoghálóból,  feltöltöttem maggal, és a 4 csücskénél fogva összekötöttem. A madarak rászálltak, és már húzták is ki a szemeket.
Elég nehéz dolog őket fotózni, ezért idén nem is próbálkoztam. A következő képek tavaly készültek. Sajnos a meggyvágós képeimet nem találom.

széncinege

kékcinege

Zöldike

Fenyőpinty

A többi fotót ITT találjátok!